TÖRTÉNET

Pápa város sporttörténetének kezdeteit vizsgálva, száz évet is meghaladóan kell visszalépnünk az időben. Már 1900-ból találunk írásos emlékeket egyesületbe tömörülő sportkedvelők ténykedéséről.

Az 1920-as évek közepe táján a labdarúgás kedvelői is hallatni kezdtek magukról. A kezdeti lépéseket szervezettebb, csapatformáló törekvések követték. Ebben az időben már a fővárosban, az Üllői úton focizott Pápa szülötte, a híres fedezet Blum Zoltán. A kor szokásának megfelelően a pápai „footballisták” mecénást, ma használatos szóval szponzort kerestek az egyesületté váláshoz.

A mecénást a Perutz testvérek személyében találták meg a focizni vágyó pápai polgárok. A századfordulón komoly iparosítás volt a városban. 1899-ben a magyar kormány és a Perutz-Testvérek cég között megkezdődtek a tárgyalások egy pápai textilgyár alapításáról. A Perutz-Tetvérek a textilgyártásban főként az Osztrák-Magyar Monarchia cseh területein több évtizedes sikeres múltra tekinthettek már vissza. A gyáralapítást 1901. március 10-én jegyezték be a veszprémi királyi Törvényszéknél. A textilgyár működése ugyan az I. világháború után teljesen leállt, de a 20-as évekre újra fellendült és 1927-re felvirágzott. 1928-ban PFC néven alakult labdarúgócsapat a textilgyáriak között. 1930-ban létrejött a Perutz – gyár sportegyesülete és a futballcsapata is. A Perutz néven játszó csapat 1935-re már a Dunántúli I. osztályban játszott, az 1940-es évek elején pedig már az NB II-ben.

Az 1940-es évek második felében volt népszerűsége csúcspontján a Pápai Perutz SC labdarúgó csapata. A kiváló kvalitású labdarúgó, Beschoner Alajos volt ebben az időben a Perutz egyik legnagyobb alakja, akinek a vezetésével 1946-ban a Perutz 4:2 arányban győzte le Magyarország B válogatottját. 1947-ben Beschonert meghívták a magyar főiskolai válogatottba, amellyel részt vett a párizsi főiskolai világbajnokságon és utána is a csapat oszlopos tagja maradt. Ez a csapat 1949-ben meg is nyerte a főiskolai világbajnokságot ahol a válogatottnak Sebes Gusztáv volt a szövetségi kapitánya és olyan játékosok szerepeltek Beschoner Alajos mellett, mint Lantos, Henni, Puskás vagy Kocsis!

Ugyanebben az évben Beschoner B válogatott lett és Bécsben gólt is fejelt az osztrák válogatottnak. 1950-ben leigazolta a Budapesti Honvéd, de fél év elmúltával visszakerült Pápára.

A csapat neve az ezt követő évek során változott ugyan – Vörös Lobogó, Pápai Textiles SE – ám a sikerek és a pápai labdarúgás szeretete okán a szurkolók sokasága vonult vasárnaponként a pályára, ünnepelni kedvenc csapatát. A közelmúlt is hozott átnevezéseket, átszervezéseket, Textilesből PSE lett, majd PELC.

1995 tavaszán Mészáros Ferenc kezdeményezésére az Önkormányzat támogatásával a Pápai SE labdarúgó-szakosztályából megalakult a Pápai Egyesített Labdarúgó Club (PELC). Az Elnökség célként meghatározta a megyei bajnokság megnyerését, azt követően az NB/III-as tagság stabilizálását, majd hosszabb távon a második vonalbeli szereplést.

Fontos első lépések voltak az egyesületi élet megszervezése, a Városi Sporttelep további állagromlásának megállítása, a szükséges személyi és tárgyi feltételek kialakítása.

Az első bajnoki évadban a csapat – sportszerű Pápa-Veszprém küzdelemben – megnyerte a megyei bajnokságot. Elkezdődött az erősen megkopott, korszerűtlen sportlétesítmény felújítása. Elkészült az átalakított, modern öltözőépület és a fedett lelátó.

A megyei bajnok PELC, első NB/III-as évadában a 2. helyen végzett. A következő, 1999/2000-es bajnoki idényben Hannich Péter és Csertői Aurél vezérletével a Bakony-csoport bajnoka lett. 2000 őszétől – az akkori Profi Nemzeti Bajnokság alatti osztályban –  az NB/I-ben szerepelt az együttes. A bajnokság átszervezésével, 2001 őszétől az NB/I B-ben játszott a csapat, melyet a volt szövetségi kapitány, Verebes József is irányított.

A PELC töretlen fejlődését tovább lendítette az a döntés, amely szerint a stadion-rekonstrukciós program részeként a Sporttelep felújításához a polgári kormány 200 millió Ft-ot, míg Pápa Város Önkormányzata 100 millió Ft-ot biztosított (2002).

A munkálatok idején a labdarúgócsapat átmenetileg – az Elekthermax SE segítő közreműködésével – az NB/I B középcsapataként, a Vasas pályán játszotta mérkőzéseit. Az együttes fél év után, a Százhalombatta legyőzésével búcsúzott a szomszédos pályától. Az új Várkerti Stadiont – további győzelmekkel – az ellenfelek számára igazi katlanná, arénává varázsolták (2003).

A Stadion a PELC és az ellenfél csapatait korszerű klubházzal, kiszolgáló létesítményekkel, a szurkolókat fedett lelátóval, a sajtó munkatársait és a vendégeket méltó technikai feltételekkel várta.

A 2003/2004-es bajnokságban a Lombard FC Pápára költözött. Ezáltal a város első osztályú indulási jogot szerzett. Attól kezdve a PELC a Lombard Pápa FC közvetlen utánpótlásának nevelését végezte.

Bíró Péter tulajdonos és a város együttműködése gyors sikereket hozott, a 2005-2006-es szezonban kiléphetett a nemzetközi porondra is a csapat, az Intertotó Kupában az első körben a WIT Tbilisit kiejtette a gárda, s a svéd IFK Göteborg ellen is végig partiban volt.

A Nemzeti Bajnokságban nem sikerült azonban stabilan megragadnia a csapatnak, a 2006/07-es bajnoki szezontól három évig tartó másodosztályú szereplés következett.

A 2009/2010-es évadban Lombard Pápa Termál FC ismét az NB/I-ben szerzett indulási jogot. Az MLSZ klublicenc elvárásainak megfelelő utánpótlás rendszert továbbra is a PELC biztosította.

A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény elfogadásával a 2010. május közepén megalakult új Országgyűlés megalapozta a magyar sportfinanszírozás rendszerének átalakítását, megnyitva ezzel új, az elmúlt évtizedekben kiaknázatlan források bevonásának lehetőségét a magyar sport fejlesztésébe. A törvény elfogadásával a látvány-csapatsportot (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) támogató adózók, a támogatások fejében társasági adókedvezményt, illetve illetékkedvezményt vehetnek igénybe.

A sportfinanszírozás új rendszere nagy változásokat hozott a PELC számára is. Az 2011/12-es pályázat mintegy 60 millió, a 1012/13-as pályázat 90 millió, a 2013/14-es 130 millió, a 2014/15-ös 70 millió, a 2015/16-os 100 millió forintnyi forrást jelentett az egyesület számára, köszönhetően a pápai labdarúgó utánpótlást támogató cégeknek. A felhasználáshoz szükséges önrészt Pápa Város Önkormányzata biztosította.

Mind személyi, mind tárgyi feltételek terén jelentős előrelépést jelentett az új források megjelenése, a PELC önálló működésre képes, közel 400 utánpótlás labdarúgót pallérozó utánpótlás nevelő egyesületté vált.

Ennek a fejlődésnek köszönhető, hogy a Lombard Pápa Termál FC 2015-ben bekövetkezett hirtelen megszűnése sem rendítette meg alapjaiban a pápai labdarúgást. A minden korosztályra kiterjedően felépített utánpótlás rendszer továbbvitele, megtartása, remélhetően megfelelő segítséget szolgáltat a felnőtt pápai labdarúgás újrakezdéséhez és fokozatos fejlődéséhez.

A 2015 júliusában megalakult a nagy elődök nyomdokain haladni kívánó Pápai Perutz FC, az MLSZ döntése alapján – nagymértékben az PELC meglétének köszönhetően – a Veszprém megyei I. osztályban kezdhette meg a bajnoki szereplést.

A PELC és a Perutz a 2015-16-os bajnoki szezontól kezdve együtt igyekszik a pápai labdarúgás mind magasabb szintre emelésén.